Így legyen ötösöm a lottón, morogtam magamban, hiszen én már december táján bejósoltam, számos más, négy alapműveletet ismerő polgártársammal egyetemben, hogy egy rakás embernek lesz kevesebb a fizetése, illetve a havi összbevétele február elején, amikor már a 2012-es szabályok élnek. A „mindenkinek nagyon kedvező” rendszerrel a legtöbben úgy jártunk, mint a viccbéli munkás a „televíziógyár” alkatrészeivel: a fene egye meg, már hazaloptam három zsáknyi alkatrészt, rakom így és illesztem úgy, de b+, soha nem tévé, hanem mindig tank jött ki belőle. Mi meg akárhonnét nézzük, a kevesebb sehogy sem látszik többnek.

Kevesebb nettó, bizonytalan és kifogásolható kompenzáció

Bukott mindenki, aki tavaly az adójóváírást igénybe vehette, tehát bér, TGYÁS, GYED illette meg a sávhatár alatt. Az adójóváírás egyszerűen elpárolgott, bért hol emeltek, hol nem, de ahol sokan dolgoztak kevésért, ott aligha emeltek ANNYIT, hogy abból legalább annyi kijöjjön, mint tavaly. A minimálbéresek jártak még viszonylag „jól” – nekik, ha a szabályszerű emelést (az egyetlen kötelező elemet) végrehajtották, annyi most a nettójuk, mint tavaly. Rosszabbul jártak azok, akiket lapátra tettek (az ő pénzükből finanszírozták a maradók béremelését), vagy papíron részmunkaidőssé minősítették őket, mert így a minimált sem kellett megemelni, de azt is közölték: aki nem termel annyit, mint tavaly, az repül. Utóbbi esetben nyilván irány a munkaügyi bíróság, de pont a legkiszolgáltatottabb réteg engedheti meg magának ezt a legkevésbé, elbocsátás esetén pedig a munkaügyi bíróságra beadott papírért egyetlen deka kenyeret sem adnak a boltban.

„De hát kompenzálnak majd, ahol kell” – mondhatja az egyszeri vitatkozó, de az érv több sebből vérzik. A kompenzációnak már az ötletével számos bajom van: egyszerűen nem értem, NEM ÉRTEM, miért kell egy fajlagosan olcsóbb eljárást (adójóváírás) egy rettenetesen drágára (kompenzációs igények feldolgozása, elbírálása, kifizetése) cserélni. Az adójóváírást a cég bérszámfejtője csinálta, kellett hozzá kb. két db Excel-képlet és egy háromsoros nyilatkozat a munkavállalótól. A kompenzációt egy rakás állami hivatalnok fogja intézni – érkezteti, pöcsételi, szortírozza, feldolgozza, ellenőrzi, elbírálja, kiprintel egy határozatot, elpostázza, utalja a pénzt, néha téved és helyesbít. Nem voltam soha magyar minisztérium vagy a NAV alkalmazottja, de én kb. négy-tízszeres szorzót vizionálok, amikor a két eljárás költségeit becsülni próbálom. Na, ezt nem értem én, hiszen az igaz, hogy egy sokan nem fognak élni a kompenzációs lehetőséggel egyáltalán, és az állambácsi arra bazírozik, hogy az egész cucc összköltsége kevesebb lesz ezáltal. Csakhogy ez nehezen becsülhető előre, mert mi van, ha a többség szépen kitölti a papírt, és várja, hogy az 54 vagy 540 dolgozójának kiutalják a kompenzációt, hiszen az öt százalék emelést  a munkáltató teljesítette (sok esetben az eddig feketén odaadott bérhányadból fogja, ne legyenek illúzióink) a többit akkor tejelje ki az állam.

Mi még a bajom a kompenzációval?

A kompenzációval mégsem ez a legnagyobb baj, és nem is az implementációs tehetetlenség, tehát az, hogy az első összegek kb. áprilisban érkeznek majd meg a szerencsés kedvezményezettekhez, márpedig kenyeret addig is kell venni a boltban, és a mínuszok miatt tízezrekkel fog ugrani a gázszámla, plusz megemelt áfa. A kompenzációval legnagyobb baja az, hogy a problémát nem oldja meg, csak kitolja 2012 végéig, hiszen nyilván jövőre már nem fog élni a kompenzáció rendszere, nem úgy, mint a megtartani kívánt egykulcsos adórendszer.

Szóval. Szerényen és csendesen megkérdezném, 2013-ban mi lesz majd? Azon túl, hogy a „gazdagabbak” szuperbruttóját kivezetik a szándékok szerint? Az ugyanis éppen azt jelenti, hogy az eddigieknél kevesebb adó folyik be a valamivel jobban keresőktől, tehát ebből 2013-ban legalábbis felelőtlenség volna további kompenzációkat ígérgetni, hacsak a Nagy Európai Gazdasági Csoda be nem következik, de sajnos eddig ennek egyetlen jelét vagy előfeltételét sem látom. Gazdasági növekedés és kompenzáció nélkül pedig 2013. február tizedike táján Erzsike a libafeldolgozóban arra döbbenhet rá, hogy  kevesebbet kap, mint amit 2012-ben megkapott, mert ugyan 2012-re még csurrant-cseppent kompenzáció, de 2013-ban már egy fillér sem, mert a) nincs rá keret, vagy b) szűkebb körben ha elérhető is valami támogatás, az adott cég nem pályázik rá, valamint c) az üzleti eredményből végrehajtandó nem-állami béremelést meg elvitte a cica.  Az egészségügyi intézmények már most lehetetlen feladat előtt állnak: a hvg.hu értesülése szerint a Veszprémi Kórház főigazgatója  annyit árult el: 300 milliós plusz kiadást jelent a kompenzáció kifizetése, és „mivel a dologi kiadásainkon nem tudunk spórolni, valószínű, hogy adósság formájában fog majd ez a pénz jelentkezni”. 

GYED, TGYÁS bajok

Nahát, nahát, a GYED is csökken, sőt, alacsony keresetűeknél a TGYÁS is. Mikor kitört a botrány, akkor elhangzott az ígéret, kérelem benyújtására őket is kompenzálja az állam majd. Már akiket és már amennyivel.

A kormány korábbi híradásunk óta rendeletet alkotott arról, hogy adómentes jövedelempótlékkal egészíti ki a tgyásban, illetve a gyedben részesülők juttatását. A jogszabály szerint azonban csak azoknál kompenzálják az adójóváírás eltörlése miatt kieső jövedelmet, akik 2011. december 31-én és 2012. január 1-jén ugyanazt a juttatást, tehát vagy tgyást, vagy gyedet kaptak.

Angyal József okleveles adószakértő részletes példákkal szolgál a Pénzcentrum cikkében: egy 2011. július 15-én szült kismama például egyáltalán nem kap kiegészítést a gyedre. Az a szülő viszont, akinek például július 10-én született gyermeke, december 31-én már gyedet kapott, tehát jogosult a kompenzációra. Ha mindkét kismamának egyaránt bruttó 150 ezer forint volt a jövedelme, akkor közülük az, aki 5 nappal később szült, havonta megközelítően 8 ezer forinttal kevesebb gyedet kap, mint az, aki 5 nappal hamarabb – számol Angyal József. Akik tavaly ősszel szültek, azok csak arra az időszakra igényelhetnek kompenzációt, amíg a tgyást kapják.  A GYED-re akkor sem, ha ők ugyanúgy veszítenek a tavalyi rendszerhez képest, mint a többiek.

A legrosszabbul azok az alacsony keresetű kismamák járnak, akik az idén szülnek. Bruttó 150 ezer forintos bérjövedelem után tavaly még nettó 97 ezer forint TGYÁS-t kaptak volna, az idén viszont már csak 84 ezer forinttal számolhatnak. Ugyanekkora jövedelem után tavaly decemberben még 86 675 forint GYED járt, idén januárban viszont már csak 79 198 forint – magyarázza az adószakértő. Vagyis az, aki 2012. január 1-jén szült, előtte bruttó 150 ezer forint volt a jövedelme, egy év alatt megközelítően 180 ezer forinttal kevesebb gyermeknevelési támogatást kap, mint az, aki ugyanennyit keresett korábban, és tavaly júniusban szült – derül ki az adószakértő által készített kalkulátor által végzett számításokból.

Ha valaki tavaly bruttó 78 ezer forintos minimálbért keresett, akkor az idén 8900 forinttal kevesebb gyedet kap. Azok viszont, akiknek a minimálbér háromszorosa volt a jövedelmük, 8000 forinttal többet kapnak kézhez – teszi hozzá Angyal József.

Mulatságos közben olvasni, hogy az egykulcsos adórendszer a felelős (?) miniszter szerint már önmagában növeli a születések számát. Eközben a GYES, a legsanyarúbb juttatás egy grammot se mozdul, de hát megmondták előre, tessék annak örülni, hogy visszaállították a harmadik évre, és tessék annak is örülni, hogy részmunkaidőben vagy otthon lehet dolgozni mellette.

Az igazság pillanata tehát eljött már februárban, bár a kompenzációs maszatolással még egy döbbenet várható – egy év múlva.  Én meg hálát adok a Zúristennek, hogy nem vagyok sem gazdasági igazgató, sem könyvelő, sem bérszámfejtő sehol, mert nyilván az infarktuson átesettek népes táborát gazdagítanám májusra.

A cafeteria cafatai

Vakmacskáéknál pusztán a cafeteriaszabályok változása a helyzet mai állása alapján éves szinten százhúszezer mínuszon állt meg a számláló, étkezési utalvány valamint netszolgáltatás, körülbelül volt három napunk, hogy aláírjuk, átvállaljuk a szolgáltatást, vagy a hó végén búcsút inthetünk a családi mailcímünknek és rohangálhatunk netszolgáltató után.  Az étkezési utalványt semmiféle vendéglátóipari egységben elkölthető csupacsoda nem pótolja (bár nem ígértek nekünk ilyet), egy kétévessel nyilván imádnának bennünket a kártyaolvasó egységgel szerelt elegáns vendéglők. A munkahelyi étkezés meg megoldható olcsóbban, miután Macsek kipottyant a saját menzával és ellátmánnyal rendelkező úri melóhelyéről, Macsek párjának munkahelyén pedig utoljára a nyolcvanas évek közepén volt ilyesmi, amíg be nem költöztették a helyére a szerverszobát.

Mi a helyzet veletek? Mi a legnagyobb bukta, a GYED, a TGYÁS, a bér, vagy a cafeteria? Esetleg az adórendszer ritka nyertesei közé tartozol, mert például mostanság született harmadik gyermeked születése után egyáltalán nem kell SZJA-t fizetnetek?

Sajnos a megemelt ÁFÁ-t, az égbe kúszó benzinárakat, a megemelt járulékot meg a többit a háromgyerekesek is fizetik. A kompenzáció költségeit meg az adófizetők úgy általában.

UPDATE: Kész a kérdőív is, remélem hiba nem maradt benne (egy funkciót most használok először, úgyhogy kérek mindenkit, hogy szóljon, ha nem lát legalább 4-6 kérdést benne), kitölteni pedig itt lehet. Köszönjük!

Vakmacska