Tizenhárom részből van az én gatyám
Tizenhárom részből varrta a babám
Egyik szára rövid lett, a másik meg hosszú lett,
Látod-e babám, jól elszabtad a gatyám szárát!

Azannya, már megint sapka van rajta!

Akartam írni egy posztot az adórendszer tervezett átalakításáról. Mire a felét megszültem, a törvényhozók szültek egy rakás vadiúj ötletet. Amikor ezeket úgy-ahogy áttekintettem mindenféle hirtelen megszületett elemzéssel együtt (ezen megszakadtam a röhögéstől, gondoltam megosztom veletek) akkor már nem bírtam mást tenni, mint idebiggyeszteni az elejére a fent látható népi zöngeményt, mivel úgy érzem, ez írja le a legtömörebben, legfrappánsabban a helyzetet.

Az egyik szára rövid lett….

Az első verziónak az elméleti, elefántcsonttoronyban lakozó énem örült kissé. Kimegy az adójóváírás, ami afféle burkolt és általános állami támogatásnak tűnik egy bizonyos bérjövedelmi szint alatt, kimegy a szuperbruttó, ami adót adóztatott, nohát, most aztán, a tizenhat százalék tényleg annyi lesz és kész, egyszerű mint a faék, a gyerekkedvezmény ugyan minden, csak nem arányos, de a többi egyszerű, világos, négy alapművelettel számolható, látható, mi mennyi, és mennyit ér a fizetésünk mindenféle körülményeskedés, kedvezmény, visszatérítés satöbbi nélkül.

Piff. Havi 210 bruttóig, főleg ha nincs gyerekünk, akkor kevesebbet. Nem kicsit kevesebbet, sokkal kevesebbet.

Meg még egy kicsivel kevesebbet, mert emelkedik a munkavállalói egészségügyi járulék, és hát a boltban is kevesebbet fog érni, mert nő az áfa.

Készültek is rája szép táblázatok (pl itt meg itt) hogyan fogunk majd rosszul járni, mi átlag alatt keresők, GYED-en lévők meg minimálbéresek. Ergo „alkalmazotti kedvezmény, adójóváírás” nevű állami támogatás nélkül életképtelen a dolog.

A minisztérium nyilván akkor kezdte el vakarni a fejét, amikor kiderült, van egy kicsivel több, mint hárommillió munkavállaló, aki ebbe a körbe esik. Még az eddig favorizált gyermekesek nagy része is. A Portfolio.hu számításai szerint  a sokféle változás (adókulcs, adójóváírás, gyerekkedvezmény, járulékok) egyenlege az egy gyermekes háztartásokban 280 ezer forintig, a kétgyermekes családokban pedig 180 ezer forintig negatív. És akkor az inflációval még nem is számoltunk.

A másik meg hosszú lett….

Mondá erre először a döntéshozó: tessék megemelni a fizetéseket! Nem újdonság, lásd idén a bérkommandóval való fenyegetőzést, mikor kiderült a turpisság. De ihaj, rögtön tizenhárom-húsz százalékkal? Nosza, segítsünk a számolásban  is – emeljük a minimálbért 92 ezerre (mi lesz a közmunkás-bérrel vajon?).  Az egyenletrendszer másik lába megint elfelejtődött – ha esetleg egy cég nem képes ezt kitermelni, akkor ha eddig három ember csinálta öt ember munkáját, mostantól nyilván egy fogja, esetleg még egy másik, de az már feketén. 

Minden nemzetközi felmérés szerint Magyarországon eszméletlen sokat dolgozik eszméletlen kevés ember. Nyilván megvan ennek a jó oka. Ha átnyomnák ezt a béremelést, kötelező jelleggel, még inkább meg lesz. Kezeket fel, melyik cégnek nőtt tíz-húsz százalékkal idén a bevétele? És képes-e egy képzetlen, legfeljebb betanított munkára alkalmas ember kitermelni a jelentősen megemelt minimálbért járulékostul, bármely ágazatban? Az állam-önkormányzat alacsony bérű szolgái, ápolónők, tanítók bérét ki és miből fogja emelni? Az elbocsátottak hajdani bérkeretéből? Egy ápolónő per emelet, igaz, ő pár ezressel többet visz haza?

Dehogy viszi haza, nyilván ott alszik a  munkahelyén, a hét minden napján.

Látod-e babám?

És lőn a harmadik nap: valami független tanácsadó az orruk alá dughatta a fentemlített táblázatot, miszerint  ennyi béremelést nem lehet csak úgy munkahely-elvesztés nélkül kikényszeríteni, ráadásul még a három gyerekesek is rosszabbul járnak az egészségügyi hozzájárulás és az ÁFA emelése miatt, töprengtek tehát ezért egy kicsit. Az eredmény:  nos hát aki 202 ezer bruttó felett keres, az fizessen még valamit  (mivel nem mondták, mennyit kell majd fizetni, ők most azon tűnődnek, ők vajon mennyit fognak az előnyös üzleten bukni).  Az egy kulcs az szent, ezért egy meg egy (sőt, esetleg egy meg kettő) is azért legyen továbbra is egy, de amit a 202-es szám innenső oldalán lévők buknak, fizettessük ki a 202-es szám túlfelén toporgókkal egy alig látható plusz kulcs segítségével, hiába, hogy a matek szerint csak a 210-es szám túloldalán lévők nyernek a változtatásokkal valamennyit.  De hogy ne mondják, hogy ezt hívták eddig alkalmazotti adójóváírásnak vagy minek, iktassuk be a rettegett adóhivatalt az eljárásba, az a bátor tintanyúl (munkavállaló, esetleg munkaadó is), aki személyesen igazolja, hogy kevés a jövedelme, és nincs feketejövedelme sem, az kis számolgatás után kap egyenesen a NAV-tól némi kompenzációt. Vagy nem.

Nyilvánvaló, a kevésbé bátor vagy tudatlanabb tintanyulak nem fognak kompenzációt igényelni és kapni, viszont a vonal túlfelén lévő sapkásnyulaktól attól még be fogják szedni azt, amit pár bátor tintanyúl közt részlegesen szétosztanak, hogy legyen valami látszatja a dolognak.

(Lap-illetve cikkzárta után érkezett: a plusz kulcs állítólag annyiból fog állni, hogy 202 ezer felett nem vezetik ki a szuperbruttót, tehát a legnagyobbat a 202 és 210 Ft közti fizetésűek fognak szívni, ők ugyanis már félszuperbruttó nélkül is rosszul járnak – a cikkíró meg a fogát szívja, ha ez egyszerű, akkor milyen a bonyolult?)

Jól elszabtad…..

Okés, a söralátét nagyjából megvan. Meglenne, majdnem, majd. Alakul. De emberek, emberek, hová lett a söröm??????

 

Vakmacska

A cikk megírása és kiegészítése után jött a hír: egy hét múlva megint bejelentés, akkor már okosabbak leszünk. Mi bizonyára. Hogy ők? Hát azt nem tudom.