Úgy szeretnék macskát! Érdekes módon ezzel a mondattal nem a lányaim nyúznak, bennem fordul meg időnként a gondolat, hogy befogadjunk a családba egy szőrös házibarátot. Tulajdonképpen legalább harminc éve vágyom cicára.
Aztán úgy alakult, hogy jött papagáj, csincsillák, csíkos fűegér, tengerimalac, leguán, halak, kacagógerlék, és egyéb állatfajták. A macska eddig kimaradt. Bár nemrég majdnem hazahoztam egy macseszt, de végül győzött a józan eszem: a főbérlő nem hiszem, hogy örülne macskának a lakásban, és a 25 éves, vén papagájomnak sem macska általi halált szántam (és nem is szívinfarktusban szeretném, ha elhunyna). Viszont mivel kiműveltem magam a témában, és a legjobb személyes tapasztalat nélkül okoskodni, ezért most megosztom a hasznos tippeket macska és gyerek témakörben. Akinek pedig van saját tapasztalata, hozzáfűznivalója, bátran egészítse ki kommentben.
A kisgyermekkel együtt élő háziállatoknak bizonyítottan jó hatása van a gyerekre: a kis gazdi fejlettebb felelősségtudattal, empátiával bír, könnyebben átérzi mások örömét, bánatát és kommunikációs képessége is jobb, mint hasonló korú társainak, írtuk korábban. Ha macska kerül a családba, könnyen előfordulhat, hogy a gyerekek kissé nagy igyekezettel próbálnak kapcsolatot teremteni az új háziállattal. Az állat és a gyerek sérüléseinek elkerülése és a további harmonikus kapcsolat építésének érdekében nem árt, ha felkészülünk néhány dologra:
- A macskaalmot olyan helyre tegyük, ahol a gyerek nem éri el, és arra is ügyeljünk, hogy ne férhessen hozzá a kicsi az állat etetőjéhez és itatójához (bár semmi baja nem lesz a gyereknek egy kis száraz macskatáptól, de azért jobb a békesség).
- Tanítsuk meg gyermekünknek, hogy ne kergesse a macskát.
- Mutassuk meg nekik, hogy hogyan kell finoman simogatni az állatot. A kisgyerekek gyakran durván „paskolgatják” a macskát, amit ezek általában nem élveznek.
- Tanítsuk meg gyerekünknek, hogy hol kell simogatni a macskát – a fej tetején és végig a hátán. Bármilyen ellenállhatatlan a cicus hasa, amikor a hátán forgolódik, sok macska számára ez érzékeny terület, amit karmaival véd; és természetesen sose húzzuk meg a macska farkát.
- Soha ne szorítsuk sarokba a macskát, a pánikba esett állat még egy felnőtt szemét is simán kikaparja.
- A macskákat szigorúan békén kell hagyni evés, alomhasználat és alvás közben.
- Mossunk kezet, miután a macskát simogattuk.
- Segítsünk gyermekünknek, hogy „kezek nélkül” játsszanak, inkább horgászbotos játékkal, labdával, vagy falra világított, kergethető zseblámpa fényével szórakoztassák a cicát.
- Esetleg a csendben a macska mellé ülés, simogatása és a bundájának ápolása jó módja lehet annak, hogy gyerekünk megismerje a macskát.
- A macskák utálják, ha a gyerek fejhangon kiabálja: CICAAA, CICAAAAAAAA!
- Ne essünk pánikba, ha a gyerek eldobja a macskát, nem lesz semmi baja, tényleg talpra esik.
- Tegyük ezt az időt élvezetessé mindkét fél számára dicsérő szavakkal vagy finom falatokkal megjutalmazva mind a cicát, mind a gyereket.
A macskák nem szeretik, ha kergetik őket, és a hirtelen, koordinálatlan azonban annál kitartóbb üldözés, amit a gyerekek imádnak, nagyon zavaró lehet számukra. Csak szülői felügyelettel hagyjuk játszani a kisgyereket a macskával, egészen, amíg meg nem győződünk arról, hogy a gyerek elég idős és okos ahhoz, hogy nyugodtan közeledjen, finom bánjanak a cicával, és képesek legyenek olvasni a macska testbeszédéből, hogy tudják, mikor vágyik figyelemre – és mikor nem. Kisgyerekeknek ne engedjük, hogy kézbe vegyék a macskát, amíg nem elég erősek ahhoz, hogy megfelelően fogják az állatot.
Aki gyerek mellett macskát tart: mesélne nekünk?
Tünde
