Ha egy kismama listát írna a terhessége alatt legtöbbször hallott mondatokról, az Egybenvagymég? mellé biztosan oda kerülne a Fiú vagy lány lesz? is. (Sokan ezt még a gyermek megszületése után is kérdezik. Ami nem lenne csoda, ha a gyerek nem rózsaszín tüllszoknyában pukedlizne a játszótéren.)

'There be kitty' photo (c) 2011, Quinn Dombrowski - license: http://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0/

Akkor a legviccesebb, ha a kérdező a Gyerek lesz vagy lány? formulát használja. Falun még ma is előfordul. Talán a lelke mélyén mindenki tudja, fiút vagy lányt szeretne-e? Ha nem, arra is van instant válasz. Mindegy, csak egészséges legyen! Külön téma a névválasztás. De mindenki megnyugodhat, most nem annak dilemmáját szeretném elemezgetni, hogy elég eredeti-e, ha Lúciusz vagy Gyopárka lesz a gyerek neve.

Valóban akarjuk tudni előre a gyermek nemét? Én szerettem volna. Csak a 20. hét környékén derült ki az ultrahangon. Pedig már a 11. héttől meg lehet állapítani, persze ha a baba is úgy akarja. A szonográfus gyakorlottsága is fontos. Egy új kutatás eredményeként a baba nemét és bizonyos rendellenességeket már az anyai vérből levett magzati sejtek alapján meg tudnak állapítani. Ez a magzatvíz mintavétel kiváltója lehetne, ami kis mértékben ugyan, de a vetélés kockázatával jár. Stephanie Devaney szerint, aki a tanulmány fő szerzője, már az 5-7. héttől megállapítható lenne a baba neme. Bizonyos európai országokban már forgalomban van ilyen teszt, mely 95-99 százalék pontosságú.

Régen úgy tartották, hogy a nőtől függ a születendő gyermek neme. Az ivari kromoszómák felfedezésével azonban kiderült, hogy valójában a férfi határozza meg, milyen nemű lesz a kicsi. (Attól függően, hogy a hímivarsejtben található ivari kromoszóma X vagy Y kromoszóma-e.) A nők esetleg molekuláris szinten szólhatnak bele a dologba. Például ha az Y kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek felületén található jelzőfehérjék egyes típusa ellen a nő szervezete ellenanyagot termel. Ezek a hímivarsejtek még a petesejtig sem jutnak el, a lányutód születése garantált. Kutatók megfigyelték, hogy a terhesség során változik a vetélések aránya is. A nyolcadik hétig a lányok, utána a fiúk elvetélésének aránya nagyobb. A tizenegyedik héten ismét megfordul az arány. A kutatók erre a jelenségre több teóriát is felállítottak. Lehetnek akár pszichés okai is, hiszen megfigyelték, hogy háború után több fiúgyermek születik. Ezek a feltételezések azonban nem bizonyítottak.

Az Oxford és az Exeter Egyetem az anyák táplálkozási szokásait vizsgálta. A magas kalóriatartalmú ételekkel táplálkozó nők esetében 56 százalékban fiú, az alacsony kalóriatartalmú ételeken élő nőknél 45 százalék volt a fiú utódok száma. Ami nem meglepő, hiszen az állatvilágban is megfigyelték már, hogy a táplálékszegény környezetben inkább nőstény utódok születnek.

Az ultrahang elterjedése előtt meglepetés volt a születendő baba neme. A legtöbb helyen – gazdasági okokból – fiú születését tartották előnyösebbnek. Voltak népi praktikák, hiszen a nők, amióta világ a világ, megpróbálják befolyásolni vagy kitalálni a baba nemét. Régen, mikor a menyasszony a vőlegény házába látogatott, kisfiút ültettek az ölébe, hogy legalább az első utód fiú legyen. Hasonlóan hatásos megoldás volt, hogy a nászéjszakán az ágyba rejtették a férfi egy ruhadarabját, vagy az ágy alá valamilyen szerszámot. Ha a nő nyitva tartotta a száját szeretkezés közben, biztosan lánya született. Ha bal oldalára fordult utána, akkor fia. Ha gyermek született, a méhlepényt egy alma vagy körtefa alá ásták el, attól függően, hogy milyen nemű gyermeket kívántak másodiknak. Még ma is tatja magát az a hiedelem, hogy a hegyes has kisfiút, a gömbölyű kislányt rejt. Ha egy terhes nő keresztülbökött egy pókhálón, és a pók újból beszőtte a lyukat, kisfiút, ha lyukasan hagyta a hálót, kislányt várt a nő. Még most is szokás, hogy a kismama zsinórra függeszti a jegygyűrűjét, és hasa elé tartja. Ha körkörösen mozog, lány, ha egyenesen, fiú lesz a baba.

A mai korban is születnek mindenféle babonák. Fiú babát jósolnak például, ha az apuka a kismamával együtt hízik, ha a baba pulzusa 140 alatt van, ha gyorsabban nő a lábszőrzet, ha halványsárga a vizelet, ha az anyuka savanyút és sósat enne, ha fejfájós, vagy ha összeadja a korát a fogantatás hónapjának számával, és páros szám jön ki. Lányt jósol a szájhagyomány, ha kivörösödik a kismama haja, ha a baba pulzusa 140 felett van, ha édességet kíván, ha gyümölcsöt enne, ha nem eszi meg a kenyér sarkát, ha élénksárga a vizelete, ha összeadja korát a fogantatás hónapjának számával és páratlan szám jön ki.

A holdfázis is befolyásolhatja a baba nemét a hagyomány szerint. Ha teliholdkor fogan a kicsi, fiú lesz. Egy cigány babona szerint az anya és apa életkorát el kell osztani héttel, ahol több a maradék, olyan nemű lesz a baba. (Ez főleg egyidős pároknál hatékony.) Dr. Jónás Jenő elméletét máig használják egyes kismamák. Ő több éves és hosszadalmas adatgyűjtés után arra jutott, hogy a nők akkor a legtermékenyebbek, mikor a Hold úgy áll, mint születésük pillanatában. Naptára segítségével kiszámolható a Jónás-nap, mikor a legvalószínűbb a fogantatás. A naptár még ahhoz is útmutatást ad, mikor lehet fiú vagy lány babára számítani. Landrum B. Shettles módszere pedig azt veszi alapul, hogy az Y kromoszómát rejtő hímivarsejtek gyorsabbak, viszont kevésbé életképesek savas környezetben, mint X kromoszómás társaik. Ezért ha valaki lányt szeretne, egy-két nappal ovuláció előtt kell párjával ágyba bújnia, és olyan pozíciót választani, ahol a férfi nem hatol túl mélyre. Fiú esetében ovulációs napon kell szeretkezniük, hiszen ez az ivarsejt csak rövid ideig életképes. Meg kell jegyeznem azonban, hogy Shettles módszerétől a genetikusok többsége elhatárolódik.                   

Bár nálunk még nem engedélyezett, egyes európai országokban lehetőség nyílik arra, hogy a kétféle spermiumokat szétválasszák. Ez az eljárás is csak 80 százalék hatásfokkal bír. A preimplantációs genetikai vizsgálatot a nemhez kötött fejlődési rendellenességek kiszűréséhez alkalmazzák. Ilyenkor az embrió néhány sejtes állapotában egyetlen sejtet távolítanak el, amiből megállapítható a magzat neme. Így a lombikbébi program során a megfelelő nemű magzatot ültetik az anya méhébe.

Nem hiszem, hogy a fent említett népi praktikák közül bármelyik is hatással lenne a baba nemére. Én úgy gondolom, tényleg mindegy, milyen nemű lesz a kicsi. Persze ismerek egy családot, akiknek hat lányuk van… Na, talán lehet, hogy ők már szeretnének egy kisfiút.

Juditty

Forrás:

http://hvg.hu/egeszseg/20110810_anyai_ver_dns_magzat_nemet

Magyar Néprajz nyolc kötetben, készült a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjában

http://pgd-center.hu/nogyogyaszat/csaladtervezes/a-szuletendo-gyermek-neme