Kiszámoló barátom, a www.kiszamolo.hu és a hozzá tartozó postr blog tulajdonos-szerzője ismét figyelemre érdemes írással jelentkezett nemrég itt a nagy nyári ubiszezonban. Pénzügyekről szóló posztjait másoknak is követésre ajánlom, mivel nem csak pénzügyi szakértőknek vagy pénzügyekkel hobbiból foglalkozóknak szólnak, hanem és pláne a mezei halandóknak – azoknak, akik sokszor úgy érzik, kifolyik az ujjaik közül a pénz, vagy tanácstalanul állnak a befektetési ajánlatok előtt, hogy miként döntsenek valamelyik mellett. Az idézett írás nem befektetési formákról szól, hanem olyan egyszerű, és mégsem követett elvekről, amelyek megóvhatnak bennünket a pénzügyi kelepcétől.  A teljes bejegyzés itt olvasható.

Az aktív tartozás miatt BAR listája, azaz nem fizető adósok listájára jelenleg is közel 850 ezer embert tartalmaz, azaz ennyien ma is adósok valamelyik pénzintézetnek egy vissza nem fizetett hitel vagy kölcsön miatt. Mintegy 400 ezer háztartás három, vagy annál is több hitelt halmozott fel. A magyarok közel 70%-ának nincs egy hónapra elegendő tartaléka sem. Ezek nagyon elszomorító adatok, ebből is látszik, mennyire nem értünk a pénzhez.

Pedig a személyes pénzügyek nem kvantumfizika, józan parasztésszel belátható igazságok megismerése és megcselekvése elegendő a sikeres pénzügyi élethez.

Mondok egy megdöbbentő dolgot: a sikeres pénzügyi életnek csak kicsit van köze ahhoz, hogy mennyit keresel. Amikor beszélek egy emberrel, akinek a családi bevétele havi kétszázezer, meg van győződve arról, ha csak hatvan-hetven ezerrel többet keresne, már nem is lenne semmi anyagi gondja. Másnap beszélek egy emberrel, aki 400 ezret keres és neki is anyagi gondjai vannak. Utána beszélek valakivel, aki 750 ezret keres és most akar hitelt felvenni.

Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy nem az számít, mennyit keresel, hanem hogy azt hogyan osztod be. Sikeresebb leszel anyagilag, ha a havi 250 ezerből elteszel százezret, mint az, akinek milliós fizetése van, de úgy él, mintha másfél milliót keresne.

Nézzünk át néhány egyszerű igazságot, amit ha az emberek megfogadnának, nem így állnának anyagilag.

- Ne költs többet, mint amennyit keresel. Ez annyira egyszerű igazság, hogy nem tudok mit hozzáfűzni. Sajnos mégis sokaknál itt kell kezdeni a felvilágosítást.

- A ma bevételei nem a ma kiadásainak fedezésére vannak. A ma bevételeinek a ma kiadásait és a holnap kiadásait is fedezni kell. Ha a gyereked ma 8 éves, nem kell agysebésznek lenni, hogy rájöjj, 10 év múlva főiskolára fog menni. Ha ennek költségét négy évre 4 milliónak saccolod albérlettel, tandíjjal és minden egyébbel együtt, akkor a bevételeidből még erre a célra is ki kell szorítanod 33 ezer forintot. Ha nem teszed, majd vehetsz fel személyi kölcsönt 10 év múlva, 30%-os kamatra és a gyerek is állhat sorba a diákhitelért. A négy év múlva esedékes lakásfelújításra ha kell 800 ezer, mától tegyél félre 17 ezer forintot, ha öt év múlva autót akarsz cserélni 2 millióért, gyűjts havi 33 ezret rá. Ha így teszel, nem te fogsz a banknak 14%-39% kamatot fizetni a hitelért, hanem te kapsz a banktól 7-8%-ot.

- Ne akarj többnek látszani, mint ami vagy, ne verd magad hitelekbe, csak hogy megmutasd, milyen sikeres vagy. "Az emberek olyan pénzt költenek el, ami nem is az övék, hogy lenyűgözzenek olyan embereket, akiket még csak nem is szeretnek." (Ajánlom figyelmedbe a milliomosokról szóló bejegyzésem.)

- A pénz mindig dolgozik. Az a kérdés, hogy érted, vagy ellened? Te kapsz kamatot, mert valaki a te pénzed használja, vagy te vagy kénytelen kamatot fizetni, mert más pénze is kell az életviteled fenntartásához?

Szeretném veled megértetni, hogy az nem normális állapot, hogy más pénzéből élsz. Más pénzéből van az autód, a lakásod, a nyaralásod, a gyerek iskolája és a többi. Ezen változtatnod kell.

- Ne keverd össze a szükséget az igényeddel! Szükséged van egy nadrágra, de az igényeid miatt csak a 25 ezer forintos elég jó. A kábeltévé, a napilapok, a nyaralás nem szükség az életedben, csak igények. (Ne értsd félre, semmi baj az igényeiddel, amíg a bevételeidből bőségesen tudod fedezni őket. A "bőségesen fedezni" nem azt jelenti, hogy amit félre kellene tenned nyugdíjra és lakásvásárlásra, abból költesz az igényeidre! Ha még ezeken túl is van pénzed, akkor nyugodtan költsd az igényeidre.)

- A bevételeid növekedésével ne növeld az igényeidet is! Hiába keresel ma háromszor annyit, mint öt éve, ugyanúgy nem jössz ki a pénzből, ha egyből le kellett cserélned az autót egy nagyobbra, ha csak az ázsiai nyaralás elég jó és a legdrágább parfümöket vagy csak hajlandó használni, "mert megengedheted magadnak".

- A hitel nem old meg semmit. Ha nem jössz ki a pénzből, ne vegyél fel hitelt, mert onnantól kezdve még a hitel kamatait is fizetned kell. Ha eddig kevés volt a pénzed, ezután még kevesebb lesz. A kiadásaidat csökkentsd, vagy a bevételeidet növeld, az fog megszabadítani a szükségből. Nagyon sokan pont a hitelekre fizetendő kamatok miatt csúsznak meg, egy nyolcszázezer forintos hitelkártya-hitel havi kamatterhe 26 ezer forint (ez csak a kamat!), egy egymilliós személyi kölcsön kamatterhe is alig kevesebb ennél.

- A hitel nem a probléma, hanem csak a tünete a problémának. A probléma, hogy rosszul kezeled a pénzügyeidet. (Vagy még inkább sehogy). Az elhízásnál sem a súlyfelesleggel van a baj, hanem az életmóddal, ami előidézte. Hiába harcolsz a tünet ellen, ha az azt okozó okokat nem szünteted meg. A gond az, hogy új autót szeretnél, pedig még a használtra sem telik, hogy autóval szeretsz munkába járni, miközben a tankolást abból a pénzből fedezed, amit a lakásfelújításra kellene félretenni.

Gyerekes szülőként azt hiszem, a legnehezebb a „szükséglet”, a „méltányolható igény” és a „jól hangzik, de kitűnően megvagyunk nélküle” kategória elhatárolása, nem is beszélve az elsőre jól hangzó vagy kinéző, de totál felesleges marhaságokról. A következő nehézség a jellemünkben rejtőzhet – sokan irtóznak a mindent előre megtervező, ehhez mereven ragaszkodó, semmi spontaneitást meg nem engedő pénzügyi magatartásból, márpedig szegénységből és adósságcsapdából ezek nélkül szinte lehetetlen kimászni, így élni naponta, főleg ha sok a kísértés – reklámok, roskadásig rakott közeli boltok, gyerekek nyaggatása, kortárscsoport nyomása – irgalmatlan nehéz. Nem véletlen, hogy a szegénység miatti frusztráció a legnagyobb a nagyvárosokban, ahol minden az arcodba üvölti, hogy most vedd, ez neked jár, ettől jó lesz neked, már miért is ne engedhetnéd meg magadnak, és már mindenkinek van, csak neked nem.

Ismerem annyira már a Kiszámolót, hogy tudjam, nem az öncélú kuporgatást propagálja, a blogján még az adományozásról is szó esik. Csak épp  túl sok esetet látott, ami alapján mondhatja, következetesség és egyfajta pénzügyi szigor nélkül csak egyre mélyebbre ássuk magunkat a gödörbe. És mindig hozzáteszi: ha bármely lehetőséged van, akkor törekedj arra, hogy többet keress – abból félretenni is könnyebb lesz. Mindenkire érvényes megoldás, javaslat persze nincs egyetlen blogbejegyzésben sem – de a felsorolt elvek következetes (vastagon, aláhúzva) betartása megóvhat minket a Nagy Pénzügyi Pofáraeséstől.

Szó sincs róla, tündérmeséről csak az elszálltak beszélnek, a nagy átlagnak nagyon nehéz, De hogy magamhoz is hű legyek, Kiszámoló intelmeihez annyit tennék hozzá, hogy mielőtt panaszkodni kezdenénk, érdemes mindig azokra is gondolni, akikhez képest még mi is kőgazdagnak számítunk – és ha már gondolunk, tegyünk is. Még fut a tanszergyűjtő akciónk, de hirtelen végiggondolva biztosan van közvetlen környezetünkben is olyan, akiknek bírunk segíteni. És mivel az élet végtelen meglepetést tartogat, még az is előfordulhat, hogy később éppen ők segítenek majd rajtunk. De ez már egy másik poszt témája.

 

Vakmacska